 |
Főmenü |
|
|
| | |
|
Fény |
|
|
| | |
|
Idézetek |
|
" Nincs annyi sötetség a világon, hogy akár csak egyetlen kicsi gyertya fényét is kioltsa."
" Boldogságodat egyedül azok azok a dolgok korlátozzák, melyeket te magad ki találsz. "
" Nem az a legnagyobb baj, ha rossz dolgok történnek velünk. A legrosszabb az, ha semmi sem történik. "
" Aki ismeri az embereket, okos. Aki önmagát, felvilágosodott. Aki másokat legyőz, erős. Aki magát győzi le, hatalmas. "
" Ügyelj gondolataidra, mert azok szablyák meg szavaidat, ügyelj szavaidra, mert azok szablyák meg tetteidet, ügyelj tetteidre, mert azok szablyák meg sztokásaidat, ügyelj szokásaidra, mert azok szablyák meg jellemedet, ügyelj jellemedre, mert azok szablyák meg a sorsodat. "
" Szabaddá válunk, mert nem kényszerülünk rá, hogy csupán azt érezzük, amire tanítottak. "
" A tízezer mérföldes utazás is egy lépéssel kezdődik. "
" Vannak embertársaink, akiknek fejlettebb parányit az énjük. Az ilyenek tudat alatt két csoportortra osztják a maradék emberiséget: azokra, akikből hasznot kúzhatnak, és a többiekre- a haszontalan és akadékoskodó hülyékre. /Jiri Menzel/ "
" Semmiféle dolgot nem lehet sem szeretni, sem utálni, amíg nem ismertük. "
" Tudod, hogy intézd bölcsen életed? Légy víg! - ha nem megy, légy elégedett. /Goethe/ "
" Az istenek a nöknek fegyverül a szépséget adták. /Anakreon/ "
A Fontoltsággal gyakran elmúlik az alkalom. /Publilius Syrus/ "
Ezeket a www.amv.uw.hu- ról töltöttem le
| | |
|
Wicca intelem |
|
|
A Wicca Intelem
A wicca törvényt hallgasd most,
Hit és Szeretet hajtson.
Élj és mást is élni hagyj,
Szépen végy és szépen adj.
Varázskört írj háromszor,
A rontást így tartod távol.
Varázsigét ha mondanál,
Versbe szedve jobban jársz.
Lágy tekintet, érintés,
kevés szó, és figyelés.
Növõ holdnál tisztuljál,
Rúnáiddal daloljál.
Fogyó holdnál körbejárj,
Fosztó rúnát daloljál.
Ha az Úrnõ új holdja jõ,
Kézcsókokkal köszöntsd õt.
Ha a hold a csúcsra ül,
Szíved vágya teljesül.
Északról fú erõs szél,
Zárd az ajtót, pihenjél.
Délrõl jõ most lágy szellõ,
Szerelem csókja érkezõ.
Feltámad a nyugati szél,
Kísértethad tánca kél.
Ha a szél keletrõl fúj,
Ünnepet várj, közel az új.
Kilenc hasábot tûzre tégy,
Gyorsan ég és lassan ég.
Úrnõnk fája bodza, hát
El ne égesd, átok vár.
Ha a kerék megindul,
Beltane-éjen tüzet gyújts.
Ha a kerék elérte Yule-t,
Köszöntsd tûzzel Egyszarvút.
Ápolj növényt, bokrot, fát,
Fogadd Úrnõnk áldását.
Hol hullámzó vizet látsz,
Dobj egy követ, igaz vár.
Hol rád igaz szükség vár,
Kapzsiságra ne hajts már,
Bolonddal ne törõdjél,
Barátjának néznek még.
Boldog ki jõ, boldog ki megy,
Arcod pirul, melegítsd szíved.
Hármas-törvényt észben tarts,
Három rosszat jó követ majd.
Kinek a rosszból elég már,
Kék csillag fénylik homlokán.
Légy mindig hû szeretõ,
Szeretõd mindig visszajõ.
Nyolc szóval teljes az Intelem:
Sehol ne árts, s úgy tégy, mint szeretsz. |
| | www.ladyferisse.gportal.hu| |
|
Boszi felszerelések |
|
|
| | |
|
Asztrológia |
|
|
| | |
|
Charmed |
|
|
| | |
|
Nézd meg! |
|
|
| | |
|
Istenekről, hitvilágok |
|
|
| | |
|
|
|
Női alakok: Athéné |
|
Athéné
| Athena: (rendes melléknevén Pallas, a homerosi' Athena) a görögök hatalmas istennője, elsősorban Athén városáé, mint ezt már az A. név is elárulja, mert a város adott az istennőnek nevet és nem megfordítva. Innen, Athénból terjedt el azután a kultusz széles Görögországban, majd mindenüvé. Pl. Thessaliában A. Itonia, Thebaiban A. Onka, Arkádiában A. Alea, több helyt A. Hippia volt a tisztelet tárgya. Magában Athénben mint Poliast, mint város-védelmezőt imádták az Akropolison, s itt ép az ő tiszteletére emelt építkezések (Parthenon) hirdetik a leghangosabban a görög szellem örök dicsőségét. A. Poliast sok másutt is megtaláljuk az emelkedések tetején, s az úgynevezett Palladionokkal együtt, amelyek a képfaragásnak egyik legősibb kísérleteképen állva mutatták be a "lándzsát hajító" szüzet (Pallas) és amely szobrokhoz volt közhit szerint a város jó- és balszerencséje kapcsolva (Trója). A. a görög vallás és mitológia más nagy alakjaihoz viszonyítva feltűnő kis mértékben szolgáltatott a monda-költészetre alkalmat. A Gigantomachiában játszó szerepétől eltekintve tulajdonkép csak egyetlen panhellenisztikusan elfogadott legenda füződik nevéhez, a születésére vonatkozó. Atyjának, Zeusnek fejéből anya szüksége nélkül pattant fegyveresen elő. Kibővítette ezt az egyszerű legendát az istennőnek egyik mellékneve, melyet már az ókorban nem értettek, s manapság sem tudunk kellőkép magyarázni; a Tritogeneia-szó vezetett rá, hogy Zeus csodálatos szülését a többhelyt (legáltalánosabban az afrikai Kyrene mellett) lokalizált Triton-tó partjánál képzeljék el. A kérdéses legenda sem anthropo-socialis, sem meteorologiko-mithikus következtetésekre nem alkalmas; belőle ép oly kevéssé olvashatjuk ki az anyajogi viszonyokból a tisztán atyajogiakra áttérő társadalom állapotát, mint ahogy A.-nak a zivataros ég képzetével való kapcsolatára v. a mennydörgő és meteorokat hullató égből való származására sem vonhatunk következtetést belőle. A. ép - mint a görög vallás nagy istenei javarészt - az emberi élet adott viszonyainak és az ezekből fakadó szükségleteknek egyetemességével alkotott gondolat, melyet ekképp keletkezésében nem is lehetséges a természet egyetlen megnyilatkozására szorítani. A. képzete legföljebb kultúrtörténeti állomást jelent; a művelődésnek bizonyos magasabb fokára eljutott görög népet segíti és támogatja minden törekvésében. Anélkül, hogy harcias jellegét elveszítené (A. aigiochos Homerosnál), ő az, aki a földművelésre, az első szántásra tanítja meg az embereket; mint Ergane, ő tanítja ki a nőket a hasznos kézimunkákra, első sorban a szövésre; sok helyt ő a hajókészítés isteni feltalálója, s még egyetemesebben a város-alapításnak, s a városhoz kapcsolt állami életnek nemtője. Így A. vallásában a magasabb kulturális állapotok nyernek kifejezést, mint ahogy kimutatható sok esetben egy műveletlenebb őskornak emlékeit teszi A.-nak tisztelete halványakká. Magában Athénben főünnepe a Panathenaia, melynek fényéről, nyilvános felvonulásairól stb. a Parthenon-fríz reliefjei a közvetlen szemléltetés útján tanuskodnak. Tudvalevőleg a rómaiak Minervájukat azonosították a görög A.-val, amióta - a Kr. e. II. sz. elejétől - a hellén műveltség mind nagyobb szerepet játszik Rómában. Azóta nemcsak a költők és írók beszélnek egész akként a várost védelmező Minerváról, mintha csakugyan Pallas A. lenne, a római császárok, különösen Domitianus, az istennő tiszteletét, a neki szóló építkezéseket és ünnepeket teljesen görög képzetek hatása alatt végeztetik. Pedig Minerva tisztán itáliai istenség volt, aki, miután eredeti hazájából, Faleriiből - tán etruszk mesteremberek közvetítésével - Rómába került, itt az Aventinuson templomot kapott, s egy régibb Mars-ünnephez csatlakozva, ezt idővel magának foglalta le. Az ünnepet (az úgynevezett quinquatrus maiorest) főleg az iparosok, az ezekből álló különböző testületek ülték meg. A. kultuszbeli nagy jelentősége visszatükröződik a művészeiben is, melynek minden ágában kiváló szerepet visznek A. ábrázolásai. A legrégibb archaikus korból fennmaradt A. képek egy része trónuson ülve (pl. az akropolisi terrakotta szobrocskák), másik része (bronzszobrocskák) állva, fegyveresen, fölemelt dárdával mutatja az istennőt; utóbbi módon festik a panathenaiai vázákra is. A. legszebb és legjellegzetesebb szobrai az V. században keletkeztek: Pheidias művészetének egyik főtárgya A. Az A. Promachos óriási ércszobrában, melyet a perzsák legyőzésének emlékére állítottak az akropolison, éremképek tanúsága szerint teljesen fölfegyverkezve, de nyugodt tartásban ábrázolta volt a városvédő istenasszonyt; ez a műve szintúgy elpusztult, mint híres remekműve, az ókornak legkiválóbb A. -szobra, a Parthenonnak aranyból és elefántcsontból készült istenképe, az A. Parthenos. Az utóbbiról azonban fogalmat alkothatunk magunknak ránk jutott másolatokból, melyek közül a legismertebb a Varvakion gimnázium mellett talált egy méteres márványszobrocska. Az A. Parthenos, melynek eredetije kb. 12 m. magas volt, méltóságteljes tartásban ábrázolta Athenát, mint a békének fegyveres védőjét, ki oszlopra támasztott jobbjában Nikét tart, míg balkezét pajzsán nyugtatja; lándzsája vállához van támasztva: sisakjának három taraját griffek és szfinxek tartják. Erre a mintára vallanak egyebek közt a Louvre "Minerve au collier"-je s a római nemzeti múzeumnak egy Antiochos-faragta márványszobra. Ugyancsak az V. sz. 2-ik feléből való a párisi Lonvre kolosszális márványképének, a lelőhelyéről Velletri-nek nevezett A. -nak eredetije, melynek jobbjába dárdát, baljába Nikét avagy baglyot kell kiegészítenünk; művésze nem a diadalmas, győztes istennőt, hanem - mint ezt arcának komolysága, gondolatokba való elmélyedése elárulja - a tudomány és művészet védőasszonyát akarta benne megjeleníteni. Csoportozatokban előforduló ábrázolásai közül megemlítjük az aeginai Aphaia templom Ny.-i ormának A.-ját (a müncheni Glyptothekban); Myron híres csoportjának (Athena és Marsyas) A. -ját legújabban sikerült több másolatban (Lonvre, Frankfurt) fölismerni; a Parthonon Ny-i ormának is egyik főalakja volt A.; de ez nem jutott reánk. Reliefes ábrázolásai közül legismertebbek az olympiai Zeus-templom Atlas-metópéjén előforduló s a késői korból a pergamoni Zeus-oltár frízének győztesen harcoló A.-ja. - A vázafestők az összes istenek közül A.-t kedvelték legjobban, mind a fekete, mind a piros alakos vázaképek számtalanszor mutatják A.-t, hol magában, hol azon mithoszok ábrázolásai kapcsán, melyben ő szerepelt. Sűrűn találkozunk A-val éremképeken (legismertebbek Athénnak A.-fejes pénzei), gemmákon, a campaniai falfestményeken, valamint a provinciális római művészet emlékei között. [Révai nagy Lexikona] |
|
Részlet az olümpiai Zeusz templom egyik metopéjáról. Az i. e. 450 körüli dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amikor Héraklész átadja Athénénak a Sztümphalosz-tó általa lenyilazott madarait. A jóságos arckifejezésű istennő egy sziklán ül, és kezét a védence által felkínált ajándékért nyújtja. |
 | | | |
|
|
|
Írj ide nekem, hogy dumálhassunk!! |
|
|
| | |
|
Képecske |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
