Az Életfa

"Ő szolgáló lényeket teremtett azokhoz az edényekhez:
négy oszlopon nyugvó Trónust,
és hat lépcsőfokot hozzá: ez együtt tíz."

Zóhár

Ahhoz, hogy megérthessük és a gyakorlatban is alkalmazhassuk a Kabbalát, meg kell ismerkednünk egy térképpel, mely segít tájékozódni a test, a lélek és a szellem világában. Olyan rendszerre van szükségünk, mely mindenkire egyaránt alkalmazható, de nemcsak az ember szerepét, hanem a világegyetem szerkezetét is képes bemutatni. Ez a szimbólum, vagyis az Élet Fája (héberül Otz Chiim) képezi a modern kabbalista mágia alapját.
A fa Adam Kadmon, azaz az archetipikus ember szimbóluma, Isten teste, más néven a Teremtés tervrajza, melyen tíz szefira található. Ezeken keresztül manifesztálódik a Halhatatlan Fény, az Ain Soph Aur, megteremtve ezáltal a különböző világokat, és megmutatva azokat az analógiákat, melyekre minden tanulónak szüksége van ahhoz, hogy eligazodhasson a létezés útvesztőiben.
Az egyes szférák vagy emanációk Istentől az anyagi világ felé a következők: Keter (Korona), Chokmah (Bölcsesség), Binah (Megértés), Chesed (Kegyelem, Szeretet), Gevura vagy Din (Hatalom, Szigorúság, Erő), Tipheret (Szépség), Netzah (Győzelem, Örökkévalóság), Hod (Dicsőség, Ragyogás, Visszaverődés), Yesod (Alapítás) és Malkhuth (Királyság).

Az Életfa megértése betekintést nyújt a Teremtés egyes lépcsőfokaiba, és az emberi tudat fejlődésének menetébe is. Azáltal, hogy végigjárjuk az ösvényeket, kiterjesztjük határainkat, és megteremtjük magunkban a visszajutás lehetőségét.
A legfelső szefira a Kether, az isteni ego, vagyis a Semmi első megnyilvánulása. Az ebből kiinduló, lefelé cikázó villám az ősakarat, melyet a teremtett szférák közötti ösvények szimbolizálnak. A felfelé haladó spirál a visszajutást jelképezi. Ez az adeptusok kígyója, a beavatottak által bejárt út, mely a megvilágosodáshoz vezet. A fa “megmászását” a Lángoló Kard ösvényének is nevezik.
Az Otz Chiim ábrázolások legtöbbje vonalas Életfa, azonban találkozhatunk három oszloppal kiegészített ábrával is. A koncentrikus körökben ábrázolt fa bentről kifelé és kintről befelé egyaránt érzékelteti a szefirák keletkezését. Az Élet Fája valójában többdimenziós, bonyolult alakzat, melynek megértéséhez szükséges az analógiák magasabb szintű ismerete.
A cim-cum elnevezésű folyamat, vagyis egy állandó lüktetés, összehúzódás és kitágulás révén jönnek létre az egyes szférák. A Keterből, a Középső oszlop alapjából az ősakarat megnyilvánulása hozza létre a jobb oldali oszlopot, ami a Kegyelem oszlopa. Ennek első szefirája a Chokmah. A teremtés következő stádiumában létrejön a bal oldali oszlop, a Szigorúság oszlopa, melynek legfelső szférája a Binah. A felső három szefira neve Felségesek (Keter, Chokmah, Binah). Alattuk található a Teremtés Hét Napja (Chesed, Gevurah, Tipheret, Netzah, Hod, Yesod és Malkhuth). A Felségesek és a Teremtés Hét Napja együtt alkotja a tíz szefirát, melyek fraktálszerűen újabb fákat tartalmaznak, így azok szefiráiban is felfedezhető egy-egy további Életfa. Amit mi alap Életfának nevezünk, az is csak egy nagyobb szefira része. Ezek az egyre mélyebb és magasabb szintű rétegek végtelen számúak.
A középkori alkimisták az Élet Fáját három részre osztották. Az állati lélek a Nefes (Yesod), a középső lélek a Ruach (Hod, Netzah, Tipheret, Gevurah, Chesed) és a spirituális lélek a Neschamah (Binah, Chokmah, Keter). A mai mágusok a test, lélek, szellem hármasságát különítik el. Ebben a rendszerben a Nefes az állati ösztönök, a test és az alsó asztrális régiók, a Ruach a magasabb asztrális-mentális test vagyis a lélek, a Neschamah pedig a magasabbrendű spirituális én, azaz a szellem megfelelője.
Egy másik felosztás szerint a Fa négy világot alkot, melyek fentről lefelé, az Atziluth (kisugárzás vagy gyökér), a Briah (teremtés vagy törzs), a Yetzirah (formaöltés vagy ágak) és az Asiah (cselekvés vagy gyümölcs).
Az Életfa egyes régióinak megértése feltétlenül szükséges a továbblépéshez. Ha a függőleges felosztást vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy a három oszlop, melyet a Felségesek tartanak, az emberi testre vetítve megfeleltethetők a test bal oldalának, a test jobb oldalának, és a gerincoszlopnak. Ez utóbbi megfelelője, a későbbiekben részletesen vizsgált Középső Oszlop válik majd a kiegyenesedő kígyó, az indiai tradícióban a felemelkedett Kundalíni lakhelyévé.
Az Életfa vízszintes síkjai alkotják a szellem, a lélek és a test rétegeit. A három felső szefira, a Keter, Chokmah és a Binah a tudat háromszöge. Ezalatt található a lélek három alkotóeleme, melyek a Chesed, a Gevurah és a Tipheret. A legalsó hármasság a test síkja, amit a Netzah, a Hod és a Yesod épít fel. Ezt a tizedik, azaz a Malkhut szféra, ami kiegyensúlyozza.
A három réteg a későbbi gyakorlatban már nem válik el ennyire élesen egymástól, de kezdetben érdemes kapaszkodóként használni az önmegismerés folyamatában. A szellem a halhatatlan fény vagyis a tudat, melyből minden más származik. Lejjebb ereszkedve lélekké lesz, egyedivé válik, létrehozva ezzel az egyes emberek alapvető jellemvonásait. A leszületés legalsó lépcsője a test síkja, ami az érzelmi, gondolati megnyilvánulások és a testi jegyek vagy sajátosságok hordozója. Ennek segítségével jeleníti meg magát a lélek, hogy ezáltal képessé váljon feladatainak végrehajtására.

Ahhoz, hogy megfelelően eligazodjunk az ösvények és a szférák között, tudatosítanunk kell jelenlegi helyünket a világban. Amikor felismerjük és érzékeljük a jelent, azaz a a Most-ot, képessé válunk arra, hogy megtervezzük azt az utat, aminek bejárásával elérhetjük a célt, amit kitűztünk önmagunk számára. Azonban ameddig nem vagyunk ennek tudatában, a Lángoló Kard ösvényén érdemes haladnunk, hiszen az egymásra épülő, logikus rendszer korlátaiban megkapaszkodva olyan lehetőség birtokába jutunk, amit nem kapunk meg a szférák véletlenszerű bejárásával.
Az első lépés a Malkhut megismerése. Ez az anyagi test és az érzékszervek amiken keresztül megfigyeljük környezetünket. A Föld bolygó szférájaként a fizikai síkú tapasztalás, az érzetek, vagyis az érzelmek és gondolatok nélküli megismerés szefirája. Az utolsó lépcsőfok a Kether, ami az isteni akarat feloldódása, semmivé válása, és a megvilágosodás vagy beolvadás. E kettő között terül el mindaz, ami elválasztja az anyagot a szellemtől, az embert Istentől.

-Nayah-

Ezt a www.alienangels.hu- ról töltöttem le.