Az �letfa

"� szolg�l� l�nyeket teremtett azokhoz az ed�nyekhez:
n�gy oszlopon nyugv� Tr�nust,
�s hat l�pcs�fokot hozz�: ez egy�tt t�z."

Z�h�r

Ahhoz, hogy meg�rthess�k �s a gyakorlatban is alkalmazhassuk a Kabbal�t, meg kell ismerkedn�nk egy t�rk�ppel, mely seg�t t�j�koz�dni a test, a l�lek �s a szellem vil�g�ban. Olyan rendszerre van sz�ks�g�nk, mely mindenkire egyar�nt alkalmazhat�, de nemcsak az ember szerep�t, hanem a vil�gegyetem szerkezet�t is k�pes bemutatni. Ez a szimb�lum, vagyis az �let F�ja (h�ber�l Otz Chiim) k�pezi a modern kabbalista m�gia alapj�t.
A fa Adam Kadmon, azaz az archetipikus ember szimb�luma, Isten teste, m�s n�ven a Teremt�s tervrajza, melyen t�z szefira tal�lhat�. Ezeken kereszt�l manifeszt�l�dik a Halhatatlan F�ny, az Ain Soph Aur, megteremtve ez�ltal a k�l�nb�z� vil�gokat, �s megmutatva azokat az anal�gi�kat, melyekre minden tanul�nak sz�ks�ge van ahhoz, hogy eligazodhasson a l�tez�s �tveszt�iben.
Az egyes szf�r�k vagy eman�ci�k Istent�l az anyagi vil�g fel� a k�vetkez�k: Keter (Korona), Chokmah (B�lcsess�g), Binah (Meg�rt�s), Chesed (Kegyelem, Szeretet), Gevura vagy Din (Hatalom, Szigor�s�g, Er�), Tipheret (Sz�ps�g), Netzah (Gy�zelem, �r�kk�val�s�g), Hod (Dics�s�g, Ragyog�s, Visszaver�d�s), Yesod (Alap�t�s) �s Malkhuth (Kir�lys�g).

Az �letfa meg�rt�se betekint�st ny�jt a Teremt�s egyes l�pcs�fokaiba, �s az emberi tudat fejl�d�s�nek menet�be is. Az�ltal, hogy v�gigj�rjuk az �sv�nyeket, kiterjesztj�k hat�rainkat, �s megteremtj�k magunkban a visszajut�s lehet�s�g�t.
A legfels� szefira a Kether, az isteni ego, vagyis a Semmi els� megnyilv�nul�sa. Az ebb�l kiindul�, lefel� cik�z� vill�m az �sakarat, melyet a teremtett szf�r�k k�z�tti �sv�nyek szimboliz�lnak. A felfel� halad� spir�l a visszajut�st jelk�pezi. Ez az adeptusok k�gy�ja, a beavatottak �ltal bej�rt �t, mely a megvil�gosod�shoz vezet. A fa “megm�sz�s�t” a L�ngol� Kard �sv�ny�nek is nevezik.
Az Otz Chiim �br�zol�sok legt�bbje vonalas �letfa, azonban tal�lkozhatunk h�rom oszloppal kieg�sz�tett �br�val is. A koncentrikus k�r�kben �br�zolt fa bentr�l kifel� �s kintr�l befel� egyar�nt �rz�kelteti a szefir�k keletkez�s�t. Az �let F�ja val�j�ban t�bbdimenzi�s, bonyolult alakzat, melynek meg�rt�s�hez sz�ks�ges az anal�gi�k magasabb szint� ismerete.
A cim-cum elnevez�s� folyamat, vagyis egy �lland� l�ktet�s, �sszeh�z�d�s �s kit�gul�s r�v�n j�nnek l�tre az egyes szf�r�k. A Keterb�l, a K�z�ps� oszlop alapj�b�l az �sakarat megnyilv�nul�sa hozza l�tre a jobb oldali oszlopot, ami a Kegyelem oszlopa. Ennek els� szefir�ja a Chokmah. A teremt�s k�vetkez� st�dium�ban l�trej�n a bal oldali oszlop, a Szigor�s�g oszlopa, melynek legfels� szf�r�ja a Binah. A fels� h�rom szefira neve Fels�gesek (Keter, Chokmah, Binah). Alattuk tal�lhat� a Teremt�s H�t Napja (Chesed, Gevurah, Tipheret, Netzah, Hod, Yesod �s Malkhuth). A Fels�gesek �s a Teremt�s H�t Napja egy�tt alkotja a t�z szefir�t, melyek frakt�lszer�en �jabb f�kat tartalmaznak, �gy azok szefir�iban is felfedezhet� egy-egy tov�bbi �letfa. Amit mi alap �letf�nak nevez�nk, az is csak egy nagyobb szefira r�sze. Ezek az egyre m�lyebb �s magasabb szint� r�tegek v�gtelen sz�m�ak.
A k�z�pkori alkimist�k az �let F�j�t h�rom r�szre osztott�k. Az �llati l�lek a Nefes (Yesod), a k�z�ps� l�lek a Ruach (Hod, Netzah, Tipheret, Gevurah, Chesed) �s a spiritu�lis l�lek a Neschamah (Binah, Chokmah, Keter). A mai m�gusok a test, l�lek, szellem h�rmass�g�t k�l�n�tik el. Ebben a rendszerben a Nefes az �llati �szt�n�k, a test �s az als� asztr�lis r�gi�k, a Ruach a magasabb asztr�lis-ment�lis test vagyis a l�lek, a Neschamah pedig a magasabbrend� spiritu�lis �n, azaz a szellem megfelel�je.
Egy m�sik feloszt�s szerint a Fa n�gy vil�got alkot, melyek fentr�l lefel�, az Atziluth (kisug�rz�s vagy gy�k�r), a Briah (teremt�s vagy t�rzs), a Yetzirah (forma�lt�s vagy �gak) �s az Asiah (cselekv�s vagy gy�m�lcs).
Az �letfa egyes r�gi�inak meg�rt�se felt�tlen�l sz�ks�ges a tov�bbl�p�shez. Ha a f�gg�leges feloszt�st vizsg�ljuk, �szrevehetj�k, hogy a h�rom oszlop, melyet a Fels�gesek tartanak, az emberi testre vet�tve megfeleltethet�k a test bal oldal�nak, a test jobb oldal�nak, �s a gerincoszlopnak. Ez ut�bbi megfelel�je, a k�s�bbiekben r�szletesen vizsg�lt K�z�ps� Oszlop v�lik majd a kiegyenesed� k�gy�, az indiai trad�ci�ban a felemelkedett Kundal�ni lakhely�v�.
Az �letfa v�zszintes s�kjai alkotj�k a szellem, a l�lek �s a test r�tegeit. A h�rom fels� szefira, a Keter, Chokmah �s a Binah a tudat h�romsz�ge. Ezalatt tal�lhat� a l�lek h�rom alkot�eleme, melyek a Chesed, a Gevurah �s a Tipheret. A legals� h�rmass�g a test s�kja, amit a Netzah, a Hod �s a Yesod �p�t fel. Ezt a tizedik, azaz a Malkhut szf�ra, ami kiegyens�lyozza.
A h�rom r�teg a k�s�bbi gyakorlatban m�r nem v�lik el ennyire �lesen egym�st�l, de kezdetben �rdemes kapaszkod�k�nt haszn�lni az �nmegismer�s folyamat�ban. A szellem a halhatatlan f�ny vagyis a tudat, melyb�l minden m�s sz�rmazik. Lejjebb ereszkedve l�lekk� lesz, egyediv� v�lik, l�trehozva ezzel az egyes emberek alapvet� jellemvon�sait. A lesz�let�s legals� l�pcs�je a test s�kja, ami az �rzelmi, gondolati megnyilv�nul�sok �s a testi jegyek vagy saj�toss�gok hordoz�ja. Ennek seg�ts�g�vel jelen�ti meg mag�t a l�lek, hogy ez�ltal k�pess� v�ljon feladatainak v�grehajt�s�ra.

Ahhoz, hogy megfelel�en eligazodjunk az �sv�nyek �s a szf�r�k k�z�tt, tudatos�tanunk kell jelenlegi hely�nket a vil�gban. Amikor felismerj�k �s �rz�kelj�k a jelent, azaz a a Most-ot, k�pess� v�lunk arra, hogy megtervezz�k azt az utat, aminek bej�r�s�val el�rhetj�k a c�lt, amit kit�zt�nk �nmagunk sz�m�ra. Azonban ameddig nem vagyunk ennek tudat�ban, a L�ngol� Kard �sv�ny�n �rdemes haladnunk, hiszen az egym�sra �p�l�, logikus rendszer korl�taiban megkapaszkodva olyan lehet�s�g birtok�ba jutunk, amit nem kapunk meg a szf�r�k v�letlenszer� bej�r�s�val.
Az els� l�p�s a Malkhut megismer�se. Ez az anyagi test �s az �rz�kszervek amiken kereszt�l megfigyelj�k k�rnyezet�nket. A F�ld bolyg� szf�r�jak�nt a fizikai s�k� tapasztal�s, az �rzetek, vagyis az �rzelmek �s gondolatok n�lk�li megismer�s szefir�ja. Az utols� l�pcs�fok a Kether, ami az isteni akarat felold�d�sa, semmiv� v�l�sa, �s a megvil�gosod�s vagy beolvad�s. E kett� k�z�tt ter�l el mindaz, ami elv�lasztja az anyagot a szellemt�l, az embert Istent�l.

-Nayah-

Ezt a www.alienangels.hu- r�l t�lt�ttem le.