Az �rnyak k�nyve

A Book of Shadows-az �rnyak k�nyve - mind a mai napig a Wicca egyik szent k�nyve, b�r a benne foglaltak r�g elvesztett�k titkos tan�t�s jelleg�ket, f�k�nt az ut�n, hogy a sz�veg k�l�nf�le v�ltozatai nyomtat�sban is megjelentek. Az, hogy e gy�jtem�ny j� r�sze �j kelet�, ma m�r eg�szen bizonyos, csup�n az a k�rd�s, van-e benne ak�r egyetlen sor is, ami autentikusnak tekinthet�. Ezzel kapcsolatban a mai boszork�nyok nagy r�sze hasonl� �ll�sponton van, mint Janet �s Stewart Farrar, �rorsz�g vezet� boszork�nyai, akik �gy v�lik, hogy a New Forrest-i coven �ltal haszn�lt �s sz�mtalanszor lem�solt �si eredet� sz�veg olykor h�zagos, r�gies �s �rthetetlen volt, hogy szinte m�r haszn�lhatatlann� v�lt, ez�rt k�nyszer�lt Gardner arra, hogy megfoltozza, kieg�sz�tse �s fel�j�tsa.
Ebben a munk�j�ban els�sorban Margaret Murray fentebb ismertetett elm�let�re t�maszkodott, valamint Charles Leland 1899-ben megjelent Aradia c�m� k�nyv�re, melynek sokatmond� alc�me �gy hangzik: The Gospel of the Witches (A boszork�nyok eveng�li-uma). Leland az Aradia els� oldalain besz�mol arr�l, hogy it�liai utaz�sai sor�n bar�ts�got k�t�tt egy Maddal�na nev� toscanai boszork�nnyal, aki megismertette vele az �l� boszork�nyok titkos tan�t�sait �s szertart�sait, majd r�t�r ennek a saj�tos boszork�nykultusznak a bemutat�s�ra, ami r�viden �gy foglalhat� �ssze:
Az egykori Eturia ter�let�n �l� boszork�nyok k�z�tt id�tlen id�k �ta l�tezik egy hagyom�ny, amit egym�s k�z�tt csak �si hitnek

(vecchia religione) neveznek. Ennek a t�bb ezer �ves vall�snak a k�zponti alakja Diana istenn�, akit a vil�g sz�l�anyjak�nt tisztelnek. Diana, az �si l�tez� m�r akkor is �lt, amikor m�g nem voit sem �g, sem f�ld, nem volt f�ny �s nem volt �rny�k, csak � volt egyed�l �s m�h�ben hordozott minden elj�vend� dolgot. A teremt�s kezdet�n kett�osztotta �nmag�i, megteremtve �gy a vil�g k�t alapprincipium�t: a s�t�ts�get �s a f�nyt. � maga a vil�g l�thatatlan r�gi�nak megfelel� s�t�ts�gben maradt, mert ez a princ�pium eml�keztette �t a teremt�s (�s a sz�let�s) el�tti �llapotra, a f�nyt pedig, mely a halhatatlan emberi lelkek b�rt�n�vel, a l�that�, �rz�kelhet� anyagi vil�ggal azonos, fi�nak �s fiv�r�nek, Lucifernek adta. Diana k�s�bb egy fekete macska alakj�t �ltve mag�ra elcs�b�totta Lucifert. Ennek a n�sznak lett a gy�m�lcse Aradia, a boszork�nyok istenn�je. � volt az, aki mint egy n�i megv�lt�, megtan�totta az embereket, els�sorban a n�ket anyj�nak Dian�nak, az �j kir�lyn�j�nek a k�vet�s�re, megmutatta nekik a hozz� vezet� utat, �s megalap�totta a kultuszt, amit boszork�nys�gnak neveznek. Aradia teh�t a boszork�nyok �se, az els� boszork�ny (la prima strega), �s mint istenn�, � a boszork�nyok �gi patr�n�ja. Az �rnyak k�nyv�nek keletkez�s�vel kapcsolatban olyan felt�telez�sek is napvil�got l�ttak, hogy nem Gardner volt a sz�veg egyed�li szerz�je (vagy kifoltoz�ja), hanem ig�nybe vette a XX. sz�zad legnagyobb m�gus�nak, Aleister Crow-ley-nek a seg�ts�g�t is. A k�vetkez� r�szlet, mely az �rnyak k�nyv�nek leggyakrabban id�zett fejezete, a szak�rt�k szerint egyar�nt mag�n viseli Leland Aradi�j�nak �s Crowley �r�sainak st�lusjegyeit.


A boszork�nyok titkos tud�s�t �s m�gikus receptjeit tartalmaz� var�zsk�nyv mot�vuma a magyar n�phagyom�nyban is t�bbsz�r felbukkan. A k�vetkez� besz�mol�ban - amit Klein Valesca jegyzett le 1933-ban egy mag�t boszork�nynak vall� szegedi asszony elbesz�l�se alapj�n - a boszork�nys�g �tad�sa kapcs�n ker�l sz�ba.
"A mester egy nagyobb rang� boszork�ny, F�boszork�ny k�l�nben is csak az lehet, akinek m�r legal�bb 15-20 �ves boszork�nym�ltja van, �s legal�bb m�r h�rom tan�tv�nyt kik�pzett. Az oktat�sn�l a mesterboszork�ny �s tan�tv�nya egy-egy sz�ken egym�s mellett �lnek. A tan�t�sn�l szerepl� k�t sz�k �s ostor Luca napj�t�l Kar�csonyig minden �jszaka - teh�t �sszesen 13 �jjelen kereszt�l - k�sz�lnek. A tan�t�s ideje p�ntek �jjel 11 �r�t�l egy �r�ig h�t h�ten kereszt�l tart a mesterboszork�ny udvar�n. A mester �s tan�tv�ny magok kor� egy ostorral k�rt �rnak, ezt a b�v�s k�rt a szellemek nem l�phetik �t. A mester felh�vja tan�tv�nya figyelm�t arra, amit l�tni fog {ti.r�mk�peket,), �s arra is hogy b�rmit is fog l�tni, ne f�ljen. Szellemek jelentek meg k�l�nb�z� alakban, un. S�rk�nyok, bik�k, kuty�k, macsk�k, ragadoz�k, stb., egy v�kony fon�lon malomk� ereszkedik le. A szellemek egy�b boszork�nyok, akik az �j tan�tv�nyt megismerni �s pr�b�ra tenni szeretn�k, hogy vajon rendelkezik-e a kell� b�tors�ggal... Ha a boszork�nytan�tv�ny h�t �jszak�t �t�lt, ami csak akkor siker�l, ha nem f�lt, vagy legal�bb f�lelmet nem mutatott, boszork�nny� v�lik. Most egy nagy �s vastag k�nyvet, k�l�nb�z� ken�cs�ket �s hasonl�kat kap, A k�nyv r�szben nyomtatott, r�szben pedig k�zzel �rott. Nyomtatva vannak azok az esetek, amelyek a boszork�ny gyakorlatban el�fordulhatnak �s mely esetekben a boszork�ny seg�ly�t ig�nybe, vehetik. K�zzel �rottak a szerek - legnagyobb r�szt ken�cs�k - amelyek seg�ts�g�vel a boszork�ny seg�thet."
A boszork�nyok istenn�je
Mint eml�tett�k, napjainkra az agancsos isten kultusza sok boszork�nyt�rsas�gban h�tt�rbe szorult, s helyette el�t�rbe ker�lt, s�t bizonyos feminista �s leszbikus covenek eset�ben kiz�r�lagoss� v�lt a Nagy Istenn� tisztelete. A mai boszork�nyok t�bbs�g�nek dualista.
Vil�gszeml�let�ben - ugyan�gy, mint a Nagy Istenn�t tisztel� �skori �s �kori n�pek m�toszaiban a n�i princ�pium j�tssza az akt�v szerepet, m�g a f�rfi a passz�vat. �gy a Nagy Istenn� k�pviseli a vil�g pozit�v oldal�t, a teremt� er�t, a ki�rad�st, az �letet, a term�kenys�get, a b�s�get, �s az �v meleg peri�dus�t, m�g a szarvakat visel� isten a vil�g negat�v oldal�t, a visszah�z�d�st, a pusztul�st, az alvil�got, a hal�lt �s az �v hideg peri�dus�t. Mindezek ellen�re az Istenn� - amint azt az �rk�dia ismertet�s�b�l is l�thattuk - megtartotta mag�nak a vil�g rejtett, asztr�l�s "�jszakai" szf�r�ja feletti uralmat, ez�rt legfontosabb jelk�pe a Hold, m�g p�rja, aki egyszerre fia, fiv�re �s f�rje, a vil�g l�that� "nappali" szf�r�ja felett uralkodik, ez�rt �gi megfelel�je a Nap.

Forr�s: www.boszorkanyszovetseg.hu